Egy blog apaságról, változásról, gyerekkori álmokról, hétköznapi örömökről és küzdelmekről

2016. január 22. 17:51 - Halmos Gábor

Reggelizés (még csak) két kicsi lurkóval - régi szép idők írásai

Reggelizés két kicsi lurkóval (2012. Benu 10 hónapos, Bobó 3 éves) – bármiféle hasonlatosság a valósággal csak a véletlen műve lehet… :-D

5.45. Jó-jó, megyünk már. (Halkan: ki se látok a lukon, ma este tuti korán lefekszem aludni) Jó, várj, a kisöcsédet is viszem le, várnod kell egy picit. (kicsi, cumi, ruha összeszed, indulunk le). Nem, téged már nem tudlak ölbe venni, szépen használod a kicsi lábad… Most hol vagy, mostanáig neked volt annyira sürgős. Booldiii!

Na, mit kérsz, tejet, vagy kakaót? OK, csinálom, ülj az asztalhoz. Nem, ne dobáld a tegnapi kiflit. Jó-jó, ne kiabálj, akkor kikapcsolom a mikrót és majd te beindíthatod. No, tessék, addig Bencust beültetem a székében. Jajj, most mi vaaaan? Nem, már nem tudom kiszedni belőle a kakaót, legközelebb időben szólj, hogy mégis tejet kérsz! Kakaó, vagy semmi! NA, akkor idd! Bencus, csücs. Mondom csüccs! Nem, nem állunk fel a székben… Na mindegy, gyere az ölembe, majd úgy kipakolok. (vaj, lekvár… asztalra szállít). Jó, de most egy percre tényleg leteszlek. Ne sírj kérlek, fél kézzel már tényleg nem tudok kenyeret vágni. (Sírás, de legalább van egy szelet kenyerem!).

Én gyomrom is korog már! No, Benu, csücs, tessék kifli, rágcsáld nyugodtan. Huhh! (vajtartó kinyit) Nee, nehogy kiöntsd. (vaj a késre rátesz). Óóó, Benu, tessék, leesett a kiflid. (kenyér gyorsan megvajaz). Állj, Bobó, gyere vissza, töröld meg a szád! (lekvár ráken) Jó-jó, adom a vizet Benu. (első falat fél kézzel számba tömve) OK, Bobó, jövök, hozd a bilit. Igen, ide tedd az asztal mellé. Igen-igen, biztos szép hurka-gyurka fog jönni. :-) OK-OK, csak had egyem meg gyorsan a kenyerem. (még két falat) Jövök Benu, inkább kiteszlek az etetőből, menj játszani. (Még egy falat.) Neee, hagyd Bobót wc-zni, most nem tud játszani veled… Gyere inkább az ölembe. Ajjaj, ne rántsd le a tányérom. Neem, a lekváros késsel nem játszunk. (újabb falat, lassan már nem is vagyok farkaséhes) Ne mozdulj Bobó, jövök popsitörlésre! Neem, majd én kiviszem. Igen, nagyon szép lett, majd Anyának elmeséljük. Menj kicsit játszani, hogy befejezhessem a reggelimet…

és így tovább és így tovább! A hétköznapok egyszerű kihívásai! :-)

1.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://apamegintjofejlesz.blog.hu/api/trackback/id/tr578302260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Egy blog apaságról, változásról, gyerekkori álmokról, hétköznapi örömökről és küzdelmekről