Lassan egy éve nem kell pelenkáznunk. Az előtte levő 6 és fél évben viszont nem volt nap (!) hogy ne pelusoztunk volna legalább egy (néha kettő) gyereket. Összesen 19.710-szer cseréltünk pelenkát! Tizenkilencezer hétszáz tízszer!!! Gyors számolás szerint ha az elhasznált pelenkákat egymás tetejére tennénk, akkor egy 200 méter magas hegy lenne belőle és kb. egymillió forintot költöttünk csak erre. :-)

Hát had adjam közre összegyűlt bölcsességünket, hogyan is alakul a pelenkázás, ahogy idősödik a cuki kölök... :-)

- Hanyatt teszem, hogy kell kinyitni? hol a krém, hova kenjem? itt a pelus, melyik az eleje, tudtam, hogy a másik az eleje, hűű de bonyi, a filmekbe könnyebbenktűnt.
- Hanyatt teszem, törlés-kenés, pelus rája, tök egyszerű, na ki a király?

- Hanyatt teszem, fú-de-büdi, atyaisten jön még belőle, hova tegyem, miért folyik?
- Hanyatt teszem, minek fordul, törlés, ne forogj, kenés, ne forogj, krémes az egész környék, pelus, megvan, nem is olyan nehéz!
- Hanyatt teszem, ne-menj-el!, lefogom a lábát, megyez, mondom lefogom, akkoris megcsinálom.
- Hanyatt teszem, mondom hanyatt teszem, ne feszítsd magad, végre két váll, ne-menj-má-el, ráterhelek, azéris én vagyok az erősebb!
- Hanyatt teszem, gyere vissza, ne akard, hogy én menjek, mondom gyere, nem érdekel, legyél szarosba egész nap!
- Najó állva, fogjad anyjuk, erősen fogd, játsz már vele, vigyázz kilép belőle.
- Ide gyere, nem, nem fogócskázunk, mondom peluscsere aszentségit, valaki kapja el! vegyük már le, tiszta kakis, ne szaladj el, jóvan fussál, majd a szőnyegre tojik, az se érdekel!

Epilógus: - húdeügyesvagy mind a bilibe, mondtam menni fog! :-)

De a legfőbb tanulság: