Szeretném – csupán! – lelki, párkapcsolati, pszichológiai oldalról megközelíteni, milyen veszélyei lehetnek a nemrég kihirdetett CSOK-nak (Családok Otthonteremtési Kedvezménye) és a három gyermekért „cserébe” felajánlott 10+10 millió forintos támogatásnak.
(Ne ijedj meg, nem fogok politizálni – sem most, sem később a blogban!)

Szerintem óriási veszély manapság, hogy hogyan képes egy pár 10 évig házasságban élni úgy, hogy közben három gyermek felnevelése hatalmas érzelmi és kapcsolati megterhelést is jelent!

Gondoljunk csak bele, hogy mi is történik, ha egy pár, akinek még nincs gyermeke bevállal hármat.
Tegyük fel egy éven belül megszületik az első gyermek, mert nagyon hatékonyak és ügyesek. :-) Aztán még három év múlva megérkezik a második lurkó. Minden szép, mindenki boldog.

De azért a csodás facebook postok mögött ennél keményebb az élet!
A párocskának 6-7 éve rámegy, hogy az első ultrahangos pöttyöcskétől, és a határtalan boldogságtól eljussanak az állandóan síró és has fájós újszülöttig, és kemény melóval végre egy cuki körmondatokban beszélő édes háromévest faragjanak!

Ez alatt a baráti kapcsolatok megritkulnak. Az ifjú férj keményen dolgozik a munkahelyen és segít otthon, s közben tekintete egyre többször mered ábrándosan a távolba, és baráti sörözéseket, és a régi álmokat vizionálja. Az asszonyka nem bír rendesen visszafogyni, frusztrált az állandó pelenkázástól és öltöztetéstől és ő is ábrándosan gondol arra, hogy egyszer majd újra dolgozik, pénzt keres és egy méternél magasabb emberekkel kommunikál.

Ebben a 6-7 évben a kettesben töltött idő minimálisra csökken, a nyaralások a városnézés helyett játszótérnézésben merülnek ki. A szex éppen csak kielégítő. És összességében is eltávolodtak egymástól a hajdan oly nagyon szerelmesek…

Nem állítom, hogy minden családban így történik és mindenhol ilyen nehéz két gyerekkel! De sok helyen ez egy nehéz időszak! Sőt, nem egy családban már az első gyermek érkezése is komoly érzelmi és kapcsolati válságot generál!

No és ekkor, a második csemete 2-3 éves korában következik be az arany időszak, amikor kezd minden könnyebb lenni! Amikor végre a rossz irányba indult folyamatokat visszafordíthatnánk: a gyerekek kezdenek önállóak lenni sok mindenben. Már egyre jobban leadhatók nagyihoz, bébisitterhez. Újra járhatunk moziba, színházba, esetleg párterápiára kikalapálni a nehézségeket! :-) Az asszonyka munkába állhat és kezd könnyebbé válni a család anyagi fenntartása.

A család kezd fellélegezni… Illetve csak kezdene!
Mert itt jön be a CSOK!
És a bevállalt három gyerek.

Ha felvettek 10+10 millió forintot, akkor ez óriási teher, mert MÁRPEDIG HARMADIK GYEREK KELL! Hacsak nem akarjuk visszafizetni azt a kb. 20 milliót!
És ha bevállalják a harmadikat: vissza a rajtvonalhoz! Gyereksírás, kakis pelus, kialvatlanság, párkapcsolati feszültség… A családot és a párkapcsolatot tovább terheli a harmadik gyermek érkezése. És a harmadik gyermek érkezése nem csak 50%-kal nehezít, hanem jóval többel! (Erről már írtam korábban, katt ide!)

Még jobban kitolódik a kisgyerekes lét, ami a rengeteg öröme mellett is sok kihívást, fáradságot jelent. Kitolódik az az idő, amíg a pár újra minőségileg egymás felé tud fordulni. Újabb anyagi terhet jelent. Kitolódik, illetve még nehezebbé válik, hogy mind a két szülő munkába álljon, hiszen három gyerek mellől sokkal nehezebb munkát vállalni, mint kettő, vagy egy mellől.

Ahogy a környezetemben látom, nem véletlen, hogy sok pár kettő gyermeknél megáll! Könnyebben menedzselhető, könnyebben megvalósítható. Ki anyagi, ki érzelmi okokból elegendőnek gondol két gyermeket – és szerintem ez teljesen megérthető!

Viszont a CSOK miatt beígért három gyermekkel azt vállalják a párok, hogy ezen a határon – részben kényszerből – továbbmennek. És úgy mennek tovább, hogy nem látják, nem ismerik, milyen nagy plusz terhet jelenthet mindez! (Vagy visszafizetnek mai magyar mércével mérve irdatlan összeget, nagyon magas büntetőkamat mellett!)

És akkor még nem is beszéltünk a házasságról magáról, hiszen a hitel miatt az sem bontható fel!
Pedig a mai statisztikák szerint a házasságok fele-kétharmada válással végződik! Ha viszont a párok csak a visszafizetés réme miatt maradnak együtt, vajon milyen következményei lesznek? Rengeget félresikerült szülői párkapcsolat? Vagy „papíron még együtt vagyunk” viszony? Ami nagyon nehézé tesz bármilyen, egészséges következő párkapcsolatot, hisz sem jogilag, sem energetikailag nincs lezárva az előző…

Egyszóval azt üzenem minden párnak, aki szeretne az állami kedvezményekhez jutni három gyermek bevállalásával, hogy

Ha viszont a válaszuk igen, és bevállalják ezt az utat, akkor sok sikert kívánok hozzá, hisz egy fantasztikus utazás, egy életre szóló csoda, egy különleges dimenzió nagycsaládosnak lenni! :-)