Januárban, amikor nem dolgoztam, hanem rendeztem soraimat, feltöltődtem (részleteket itt olvashatsz) elhatároztuk a Párommal, hogy a párkapcsolatunkért is teszünk, újra hisz mindig lehetnek kimondatlanságok, csikorgások, egymás meg nem értése. Ez rendben is van, de folyamatosan tennünk kell azért, hogy közösen fejlődhessünk.

Mátrai elvonulásom alatt egy levélkében foglaltam össze a gondolataimat. Ez jó alkalom volt végiggondolni, hol is tartunk. Utána pedig egy kettesben elköltött ebéd közben tudtunk beszélni minden, számunkra fontos dolgokról.

Mindez – tudom – elég személyes téma. Azért osztom meg mégis itt a blogomon, hogy mindenkit biztassak: rendszeresen tegyen a kapcsolataiért és főleg a párkapcsolatáért! Néha egyes témákról nehéz beszélni, nehéz egyáltalán előhozni, de ez ad esélyt arra, hogy minél inkább értsük egymást, és a konfliktusok ne mérgezzék meg a kapcsolatokat!

És a levél:

Kedves Párom!

Nagyon szeretném, ha tovább fejlődnénk közösen a párkapcsolatunkban!

Sok nehéz időt éltünk meg és élünk meg néha még most is! Ugyanakkor talán már túl vagyunk a kisgyerekes kor nehézségein. A kicsi is mindjárt 3 éves. Talán már lassan tudunk kicsit előre is nézni, és nem csak „túlélni” a mai napot.

Az elmúlt években sokat küzdöttünk, sok nehéz, kimerítő helyzetünk és időszakunk volt. Sokat bántottuk is egymást. Hoztunk rossz döntéseket!

Ezeket már nem tudjuk megváltoztatni. De el tudjuk fogadni, hogy ez volt, akkor és ott ez volt a legjobb, ami ki tudtunk hozni magunkból. Ennyi erőnk, bölcsességünk, tudásunk, türelmünk volt akkor.

Viszont most mindezeken LÉPJÜNK TÚL közösen!

Húzzunk egy vonalat:

Előtte
Vonal: -------------------------------------------
Utána

Tök jó lenne, ha tovább lépnénk!

Ne azt emlegessük, hogy mi volt egy, öt, tíz éve! Ne abból induljunk ki, hogy 3 éve így döntöttünk, 5 éve ezt mondtad, 8 éve ilyen voltam…
Hanem hozzunk új döntéseket, változtassunk!

Mind a ketten fogadjuk el a másikról (és magunkról is), hogy olyan, amilyen! Ha az elmúlt 10 évben nem változott meg, lehet, hogy a következő évben sem fog! Fogadjuk el egymást, és önmagunkat!

Ugyanakkor legyünk nyitottak a változásra is! Új korszakunk jön, ahogy a srácok nőnek. Szerintem mind a ketten nagyot fogunk változni, fogjuk új arcunkat mutatni a másiknak, fogunk még mind a ketten meglepődni! :-)

De ezt mind a ketten tegyük és tehessük a magunk módján, a másik elvárásai nélkül.

Összegyűjtöttem egy pár dolgot veled kapcsolatban, amit megértek, elfogadok, és ettől kezdve soha nem fogok kifogásolni, számon kérni… Elfogadom, hogy ezek, és így fontosak számodra!

És kérem, hogy Te is fogadj el néhány dolgot, ami nekem nagyon fontos. Még ha nem is feltétlen értesz egyet, én ezekből nem szívesen engedek.

Szeretném, ha tudnád, hogy elfogadom, hogy te……………………………..

És kérem, hogy te pedig fogadd el, hogy én…………………………………….                        

… és itt következik egy hosszabb felsorolás.

És én is kíváncsi vagyok, hogy te miket gondolsz a kapcsolatunkról, rólam…