Fény és árnyék…
Jó pár éve írtam az alábbiakat. Azóta a gyerekek nagyobbak lettek. Mások a témák, mások a dilemmák. De a lényeg maradt: sok-sok fentet és lentet is megélünk szülőként, és ettől olyan melós az egész!
SOK ÉVVEL EZELŐTT:
Immár négy és fél napja érkezett hozzánk Bálint. Sok csodaszép dolgot élünk meg, de sok kevésbé szépet is. A facebookra persze általában a jó dolgok kerülnek ki, mosolygós képek, ideális család stb., de azért érdemes nem elfelejtkezni arról, hogy
ahol fény van, ott árnyék is…
Ma, amikor felébredtem idő volt, amíg újra összerakta az agyam, hol is vagyok, és kik vannak körülöttem. Álmélkodva értettem meg, hogy három pici emberke és a párom szuszognak szert a lakás különböző helységeiben, akik mind hozzám tartoznak. Milyen szuper!
Napközben a két nagy körbe állja és úgy csodálja a picit. Ámultan figyelik. Ha kiesik a cumija rögtön adják vissza neki. Ha felsír rohannak oda megnézni, mi van vele. Megmelegszik tőle a szívem.
Ez az újszülött csodaszép és kedves. És főleg annyira PICI! Ámultan nézem apró kezeit, pálcika vékony lábait. Buksija egy tenyeremben elfér. Mindene megvan, mint a nagyoknak, de mégis annyira apróka! Olyan jó újra újszülöttet ringatni, érezni az illatát, figyelgetni.
Bence is még csupán másfél éves. Már nem baba, de szinte még az. Ő sem tud még beszélni, csak szótagokat mond. Ügyesen jár, de azért még néha kicsit bizonytalan. Egyedül eszik, de utána komplett ruhacsere… És mégis, egy ilyen pici újszülött mellett lehet igazán látni, hogy másfél év milyen óriási idő. Milyen hihetetlen sok és komplex dolgot tanul meg egy pici. Szinte beszél, de legalábbis mindent ért, egyedül veszi le a cipőjét, jelzi mit akar. Komplett kis emberke! Az újszülött meg eszik, alszik, cuppog, húzza a hasát, és néha nagy szemekkel figyeli a körülötte zajló világot.
De ott a másik oldal is… Nem minden csodaszép azért, mégha nem is mindig tesszük ki az ablakba.
Olyan gyönyörűséges, angyali teremtmények, hogy néha zavarban vagyok, hogy ilyet kaphattunk az élettől. És közben olyan ördögök is tudnak lenni, hogy
nem értem, hogyan tud ez a két szélsőség egyszerre jelen lenni.
Például az első délutánra a két nagy iszonyú rossz lett. Talán már nagyon hiányzott anya. Talán túl sok nekik, hogy most se ők vannak a középpontban. Boldi meglöki Bencét. Nem akart rosszat, de ő leesik a kanapéról fejre… Órákig dilemmázunk, hogy ügyelet, vagy sem.
Boldi fél óráig üvöltözve játszik – az ő értelmezésében csak énekel – és nincs földi, vagy égi hatalom, ami ettől eltántorítaná. A mi fejünk majd szétesik. Aztán amikor sikerül „letörnünk” a virgoncságát, akkor teljesen magába zuhan, elszomorodik. Szívünk szakad meg, de hát nem ő van itt egyedül…
Ha felveszem Bálintot Bencus azonnal toporzékol, sír, a földhöz veri magát. Féltékeny…
A pici jól alszik, gyerekzsivaj közepette is, de amikor altatáskor kell megtalálni a rég elfeledett zenélő helikoptert, az nem olyan jó. Fél óráig felváltva valamelyik gyermek lármázza fel a picit. És dühösek vagyunk…
És párom a császáros sebbel nem ugrál virgoncan, hanem gyakorlatilag fekvő betegnek számít/ana, hisz még csak 5 napja van túl egy hasi nagyműtéten. És amikor a fájdalomtól kicsordul egy könnycsepp, akkor azért nehéz…
És aztán amikor dühösen csendért kiabálok, üvöltök, vagy fenyegetőzök, vagy erősebben elráncigálom Bencust, hogy ne nyomogassa a kicsi szemét, akkor azt érzem, hogy talán nem vagyok jó apa. Sőt, biztos nem. Még tanulnom kell.
Azt érzem, hogy a tankönyvi elméletek csak egy gyerekre vannak kitalálva.
De ha az érdekek ütköznek, akkor már sokkal-sokkal nehezebb minden. Sőőt, néha nincs jó megoldás! Valaki sérül. Nehéz ügy. Még nem tudom a megoldást.
Csak azt tudom, hogy fény és árnyék egyszerre vannak jelen.
Vannak szép pillanatok... és vannak elkeserítően nehezek is! Valahogy ebből áll össze a szülői lét!
----------------------
ÖNISMERETI PROGRAMOK APASÁGRÓL, PÁRKAPCSOLATRÓL, FÉRFI MINTÁINKRÓL:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.